Legendák • Maroszék

A kincses dombok

"Miután e völgyület sokfelé ágazó részét átkutattuk, térjünk vissza Sásvárihoz, hogy ottan a Poklos pataka másik fővölgyét is szemügyre vehessük. Ez szinten kelet irányban hatol be – egyenközüleg a Koronka és Váczmány fölgyével – a hegyek közé, az előbbiekkel együtt töltvén ki a Maros és Nyárád közti tért. Ezen Maros felé legszélről eső völgyben legalól Jedd-et találjuk, egy református székelyek által lakott csinos falut, mely nevét ilynevű székely őstől nyerte. Jeddről első történelmi tudomásunk 1567-ig hat fel, mely évnek már sokszor emlitett regestrumában Jedh néven 10 kapuval szerepel*. Jeddnek főnevezetessége a már fennebb emlitett sorba helyezett halmokban áll, melyek általánosan Békesd nevet viselnek, valamint az alattok elterülő térséget is Békesd terének nevzik, de ezen általános elnevezés mellett e domboknak ismét egyenkint is külön nevei vannak; igy az egyiket Képhágónak nevezik a hagyomány szerint azért, mert ott szent kép állott, melyet a kivégzendő bűnösökkel megcsókoltattak; valószinübb azonban, hogy ott a katholikus korban kálvária lehetett a szokásos statiók képeivel; egy másik dombot Kincsesnek neveznek azért, mert ott nagy mennyiségű kincset hisznek elrejtve; egy öreg ember még azon sokhelyt ismétlődő mesét is beszélte, hogy egy török egykor onnan kőkecskét ásatott ki; melynek nyakát hozzá való kulcscsal felnyitván, belőle nagy halom aranyat és drágakövet vett ki. E halmok között táborozott az Apafi Mihályt trónra ültető Ali Pasha táborának egy szakasza, sátorhelyeiket még most is mutatják.

Marosszéken megvan a „Jeddre ne” szólásmód, mit a nép jog-tiprás vagy más jogbitorlás esetében szokott alkalmazni; eredete pedig az, hogy 1809-ben az insurrectio szervezése korszakában gr. Teleki Mihály az összeirandó székelységet Jeddre hivta össze, de midőn sept. elején az összeiró biztosokkal oda kiszállt, a székelység nem akarta az összeirást megengedni mindaddig, míg régi szabadságai és kiváltságai vissza nem adatnak, Ebből aztán olyan zenebona támadt, hogy a főkirálybiró az összeiró biztosokkal alig menekülhetett be Vásárhelyre, sőt annyira féltek még a város megrohanásától is, hogy a polgárság közt fegyvert osztva ki, az utczák bejáratánál fegyveres őröket tartottak. Ekkor származott a „Ne bántsd a magyart” mondattal igen egyértelmü „Jeddre ne” kifejezés."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesüljön minden újdonságról!

Az oldalunk sütiket használ!


Weboldalunk a felhasználói élmény fokozása, illetve a biztonságos és optimális böngészés érdekében sütiket használ. Leírásuk és a süti használati politikája itt tekinthető meg.

Kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat is!

Süti választás